köszöni. köszöni. nagyon szépen köszöni.

belibben a hivatalosan is kisvállalkozásnak minősített munkahelyére, ahol a reggeli baszakodása miatt kénytelen elfogyasztani lekváros levelét. 

lekváros levél: ki a fasz találta ki ezt a nevet egy lekváros levélnek? helyükben csigu nagyúr felháborodott lenne nagyon. 

szal tea ivása meg levélke evése közben beleolvasott a buzingók mindennapjaiba. 

>979<

graaaaaaaaaaaaaatulál a sikerhez!

véleménye szerint jól látod a helyzeted. sikeris meg nemis. :-S 

amúgy pedig fasz vagy, ha külső vélemény miatt nem úgy alakítanod a blogocskád, ahogy neked tetszik. mit le nem szarod te a segélykérő leveleket, a blog menetére vonatkozó javaslatokat és a további ömlengést??? most akkor kinek is a blogja ez? jobb a meztelen igazság (főleg ha csinosan elegáns kis teste van) (nyammnyamm)...a való életet a blogba. mikor rólad olvashat nem az atombomba veszélyeiről (szerencsére ilyenről még nem olvasott nálad...ne is olvasson). 

vér a pucába és pötyögj tovább!

mellesleg felhívná a figyelmed a publicitásra. veszélyes dolog ismertté válni! paparazzik! bulvár!!

----------------------------------------------- ooo -----------------------------------------------

>>svityuka<<

aberrált fasz :) mint látod munka+tea+levélke közben olvassa az ember a drága blogod. ergo: hót ciki álló fasszal reggelizni :P de nagyon jól esik!

akkoriban nőt dugott, de fájt neki. elment urológiára. az első ujjazást ott kapta. a doktorbácsi előbb megkérdezte nem érzékeny-e a lidokainra, mondta nem aztán már bent is volt az ujja a seggében: minden rendben. 

a farka azonban nem volt, azzal ment kórházba. rövid volt rajta valami. ez egy népbetegség, a férfiak több mint felének rövid, de nekik nem fáj. neki fájt. 2 hét múlva vágták. nem az egész fitymát, csak a kantárt---vagymit----. alsógatya, kisköntös...ebben flangált a kórházban. aztán felhívták a műtőbe. be a székbe. terpeszbe tett láb. leszíjazva. a doktorbácsi felszólítja, hogy most fájhat, mert kap egy szurit a kukiba. fájt is neki. de utána mégjobban, mikor még nem hatott annyira az érzéstelenítő. kapott mégegyet. jól esett. utána már csak tompán érezte, hogy babrálnak a farkánál. megadta magát. izzadó tenyerében szinte szublimált a zsebkendő, annyira szorította. izzadt. remegett. aztán vége. nem volt több 5 percnél. a lépcsőn lefelé majdnem elájult, odalent lefektették még, had pihenjen. 

apuka kísérte el a beavatkozásra. még szerencse, mert egyedül nem jutott volna haza. többször pihent meg a város utcáin, míg végül a fél órás vonatozás után befekhetett az ágyikójába. a fájdalom csak azután érte utol, mikor felébredt...............

 ------------------------------------------------ ooo ------------------------------------------------

>>>nathan<<<

buzinak lenni nehéz. 

kisbuzinak lenni pedig még nehezebb. 

de megéri :)))))))))))))))